~Könyvértékelés~
Írta: Margaret Mitchell
Cím: Elfújta a szélKiadó: Európa könyvkiadó, Budapest 1992
Oldalak: 1176
Műfaj: Romantikus, Történelmi, Klasszikus, Polgárháborús
"Scarlett O'Hara, Észak-Georgia ünnepelt szépsége tizenhat esztendős, amikor e monumentális regény első lapján találkozhatunk vele - és huszonnyolc, amikor elbúcsúzunk tőle. A közben eltelt tizenkét esztendő nemcsak Scarlett életében volt sorsformáló időszak: átalakult szűkebb környezete is, de tágabb pátriája, az amerikai Dél is - mert közben lezajlott az amerikai polgárháború, Észak és Dél harca, amelyből egyik fél sem került ki épségben.
Margaret Mitchell, maga is a Dél szülötte, tízévi gondos kutatómunka után részletes és hűséges képet fest a háborús Dél megrázó hétköznapi életéről s a vereség utáni "újjáépítés" megpróbáltatásairól. A regény 1936-ban jelent meg Amerikában, s addig ismeretlen szerzőjét úgyszólván egy csapásra világhírűvé tette. Rövid néhány év alatt is már többmillió példány kelt el belőle, s elnyerte a legrangosabb amerikai irodalmi kitüntetést, a Pulitzer-díjat. A szép Scarlett viharos életéről szóló filmet - Vivien Leigh, Clark Gable és Leslie Howard főszereplésével- ma is nagy sikerrel vetítik világszerte, filmvásznon és képernyőn egyaránt.
A szerző, Margaret Mitchell, 1949-ben autóbaleset áldozata lett, de műve nem szállt sírba: 1991 őszén napvilágot látott a világsiker folytatása, a Scarlett, amely azóta már szerzőjének - Alexandra Ripleynek - és kiadójának nagyobb sikert hozott, mint az elmúlt fél évszázad során a nagy előd..."
Azt hiszem erről a könyvről szinte mindenki halott valamit, vagy legalább a címét ismeri. Én bármikor láttam könyvtárban vagy könyvesboltban, mindig elgondolkodtam, mégis miről lehet ennyit írni? Vastag könyvekbe mindig nehezen vágok bele, mert nem olvasok valami gyorsan. Ezt is azért kezdtem el végül, mert a polcon keresgélve megláttam a második részét és mivel sokszor találkoztam már vele, hirtelen úgy döntöttem elolvasom. Nem volt egyszerű feladat megtalálni (mind kiderült, a második része mellett volt, ahol logikusan a helye van, de valamiért nem vettem észre, és az egész házat átkutattam, mire feltűnt, hogy végig ott volt.), de mikor meglett, kikértem anyukám és nagymamám véleményét, mert ők olvasták már régebben. Mind a ketten azt mondták, hogy nekem tetszene, így végül belevágtam. Már az elején eldöntöttem, hogy ez a röpke 1176 oldal nekem éppen elég lesz ebből a világból, a második részét tuti nem olvasom el, de mire a végére értem, nagyon megváltozott a véleményem, és egész biztos folytatom, bár most kicsit szünetet tartok, és néhány rövidebb könyvet tervezek elolvasni.
Történetről:
 |
| Ikonikus jelenet a filmből, ami a borítón is van |
Amikor belekezdtem, egy átlagos XIX. században játszódó szerelmi történetnek látszott, amilyeneket már sokszor olvastam. Hatalmas partikat tartottak, drága ruhákban jártak, éjszakába nyúlóan táncoltak, stb. Idővel ez elkezdett megváltozni,ahogy mindenki a háborúról beszélt, ami be is következett rövidesen. Kötelező olvasmányokon kívül nem nagyon olvastam történelmi témájú regényeket, mert valahogy sosem keltették fel az érdeklődésemet, és végső soron ebbe sem ezen része miatt kezdtem bele, hanem a szerelmi szál hozta meg hozzá a kedvem. Ennek ellenére végül ez is megtetszett benne, mert nagyon szemléletesen festette le a képet az írónő, és láthattuk milyen is egy háború a vesztes oldalról.
Ami nekem furcsa volt, hogy a családi kapcsolatok teljesen mások voltak. Manapság a testvéri kapcsolat fontosabb (persze, ez lehet, a a mai napig változó, kinél hogy van, de a környezetemben így látom), mint akkoriban, itt mégis a sógornői jelentősebb szerepet kapott (Melaniere és Scarlettre gondolok).
Ami nagyon tetszett, hogy sok párhuzam volt benne, de erre már egészen a végén derült fény. Többek között Melanie és Ellen, Scarlett édesanyjának hasonlóságára, Scarlett kislányának és apjának a lovas esetére, valamint Scarlett álma és a valóság közti összefüggésekre gondolok. Ezek olyan részletek, amelyektől csak még izgalmasabb lett a könyv és amelyek miatt magunk is elgondolkodhatunk a történetet összefűző, mélyebben húzódó kapcsolatokon.
A legnagyobb szerepet a változás kapta a könyvben. A világ folyamatosan alakult át, először a háború, majd az az utáni nehéz idők miatt. Emellett az emberek is rengeteget változtak, elkezdtek alkalmazkodni az új világhoz, bár nagyon nem akartak. Be kellett látniuk, hogy ami elmúlt, elmúlt. Érdekes volt azt is látni, hogy az emberek hogyan küzdötték fel magukat ezekben a nehéz időkben, a vereség után, és Atlanta hogyan lett ismét egy nyüzsgő, mozgalmas életű város.
Szereplőkről:
 |
| Vivien Leigh , mint Scarlett |
Végignézhettük, ahogy 16 éves lányból 28 éves nővé válik. Rengeteget változott, de a makacs eltökéltsége és harciassága mindig vele maradt. Teljesen más személyisége van, mint a többi úrihölgynek és ő nem fél bepiszkolni a kezét, ha éppen arra van szükség. Nagyon kitartó, sose adja fel a céljait, és minden hátsó szándéka ellenére a családját mindig segíti. Sokat fejlődött az évek alatt, ezt a rengeteg csapásnak köszönheti, ami érte, de egy valami nem változott, amit nem is tudtam megérteni, hogy nem értékelte azokat, akik szeretik és mellette állnak. Vártam mikor tér már észhez, látja meg a nyilvánvalót, és végül erre is sor kerül, de én is úgy éreztem, hogy ehhez már túl késő van.
Összességében nem tudtam megszeretni, mert rengeteg olyan dolgot tesz, ami számomra érthetetlen, viszont sok más tulajdonsága (többek között a kitartása) csodálatra méltó.
 |
| Clark Gable, mint Rhett |
Sok könyvben megjelenik a "rossz fiú", akibe a lány azonnal beleszeret és a végén a fiú is megváltozik a lány kedvéért. Ő ugyan a "rossz fiú" szerepébe sorolható, azonban a történet egészen másképp alakul, mint amit manapság megszoktunk.
Ő volt számomra a legszimpatikusabb karakter, már első látásra megkedveltem. Igazi gazember, aki ezt büszkén vállalja is, és mindig hangsúlyozza, hogy ő cseppet sem úriember. Mindenki mondhat rá bármit, de ő sose állította, hogy tisztességes úton szerezte a pénzét, és végső soron mindig segített, ha rászorultak az ismerősei. Sokáig rejtélyesnek tartottam, de mindig reméltem, hogy ő valóban olyan, amilyennek mi megismerhetjük, és a végén ki is derült, hogy ha nem is a hétköznapi emberek módján, de neki is helyén van a szíve.
 |
| Leslie Howard, mint Ashley |
Nem tudom ki mit gondol róla, de ő volt az a személy, akit már az első pillanattól kezdve unszimpatikus volt. És ahogy haladtunk, egyre ellenszenvesebbé vált a szememben, a végére már egyenesen utáltam. Persze ez teljesen szubjektív vélemény, lehet, hogy valaki őt jobban szereti, mint Rhettet, mindenkinek a szíve joga eldönteni, kit kedvel jobban.
Rhett a könyv végén nagyon jól összefoglalja, hogy Ashley pontosan milyen, annál jobban nem is tudnám jellemezni. Ami miatt nagyon ellenszenves volt nekem, az, hogy mindig "dobott egy csontot" Scarlettnek. Már az elején se értettem miért mondott olyat a lánynak, ami miatt csak még nehezebb helyzetbe került Scarlett, de az, hogy ezután sem tudta igazán távol tartani magát, szerintem szörnyű. Ha békén hagyta volna és engedi továbblépni, talán mindkettejüknek jobb lett volna, persze azt, hogy valójában mi történt, volna, ha így tesz, sose tudjuk meg.
 |
| Olivia de Havilland, mint Melanie |
A megtestesült jóság volt a könyvben, aki végig Scarlett mellett volt és mindig segítette. Az elején nem tudtam még milyen, így semleges volt számomra, de a végére nagyon megszerettem. Kicsit érthetetlen volt számomra, hogy sokszor olyan dolgokat nem vett észre (vagy nem akart észre venni), amelyek mondhatni, az egész világ számára teljesen egyértelműek voltak. Azt hittem, hogy ennyire butuska, de nem, csak naiv volt és annyira szerette családját, hogy egyszerűen nem tudta elképzelni, hogy bármi rosszat tennének ellene. Mindenkiben a jót látja, mindenkinek segít, akinek szüksége van rá, sose vágyik túl sokra, a maga módján nagyon okos és rengeteg szeretetet ad a környezetének. Akár Scarlett ellentétének is tekinthetjük, akinek szüksége is volt a lányra, aki a nehéz időkben mellette állt.
Kedvenc idézetek:
"Rhett-tel beszélgetni olyanfajta érzés volt, mint egy szűk báli cipőt felcserélni a kényelmes házicipővel, kellemes és megnyugtató volt."
"Azt akarta, hogy Scarlett ne legyen ott, és ne hallja, amint az első göröngyök a koporsóra hullanak. Ebben is igaza volt. Majd emlékezzél vissza, Scarlett, hogy mit mondtam: amíg az ember nem hallja ezt a hangot, addig az, akit eltemettek, mintha nem is halt volna meg. De ha egyszer hallja...Ez a legborzalmasabb végső hang a világon."
Amit Scarlett folyton mondogatott magának: "Nem akarok most erre gondolni. Majd később, ha már el tudom viselni."
Véleményem:
Itt még nem érhet véget. Ez volt az első gondolatom, amikor elolvastam az utolsó mondatot is, szóval a folytatást már felvettem az olvasnivalóim listájára.
Borító: 9/10 Sok régi könyvnek van hasonló stílusú borítója, de nekem ez kimondottan tetszik, és szerintem illik is a történethez.
Cím: 9/10 Sokat gondolkodtam rajta, mégis miért ezt a címet kapta. Egyszer jelent meg a könyvben szó szerint, de a végére értelmét nyerte szerintem.
Szereplők: 10/10 Nagyon árnyalt személyiségek voltak, akiket megismerhettünk és láthattuk, hogyan változnak meg az évek során.
Értékelés: 10/10 Fölülmúlta a várakozásaimat és annak ellenére, hogy nagyon sokáig tartott kiolvasnom, nem volt unalmas egy kicsit sem.
Ajánlom: Mindenkinek. Nem csak a szerelmen van a hangsúly, a történelmi része is jelentős, ráadásul egyáltalán nem csöpögős, így, aki alapból nincs oda a romantikus könyvekért, ezt lehet, hogy élvezni fogja.
Remélem kedvet kaptatok hozzá és legalább annyira megszeretitek, mint én! (Viszont, ha belevágtok, készüljetek fel rá, hogy nagyon nehéz a könyv, nekem az elején majd leszakadt a karom tőle..😅)
ha olvastátok, meséljétek el nektek hogy tetszett!😊
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése