I am not a robot

~Ismertető~

Cím: I am not a robot

Ország: Korea

Műfaj: Romantikus, Sci-fi

Részek: 32

Dátum: 2017-2018

Ismertető: 

Kim Min-Kyunak érdekes betegsége van. Emberek érintésére allergiás, olyannyira, hogy bele is halhat. Emellett egy cég elnöke, tehát gazdag, viszont magányos és egyedül él egy nagy házban. Emberekkel alig lép kapcsolatba, de ez megváltozik, amikor a Santa Maria kutatócsoport által kifejlesztett robotot elkezdi tesztelni. Csakhogy a robot meghibásodik mielőtt elkezdődne a tanítása, emiatt Ji-Ah-t, a robot modelljét küldik a tesztelésre, hogy eljátssza AG3 szerepét. Idővel egymásba szeretnek, ami a fiúnak komoly problémákat okoz.

Történetről:

Már többször gondolkodtam rajta, hogy megnézzem, de az alap történet nem fogott meg annyira, hogy tényleg belevágjak. Ezúttal sem magamtól néztem meg, hanem a húgom hatására, mert mondta, hogy ez neki nagyon tetszett és nézzük meg közösen. Mikor megláttam, hogy ebben is Yoo Seung-Ho a főszereplő, azonnal beleegyeztem, és már alig vártam, hogy nézzük. 

Már az első részben találkozhatunk az említett robottal, AG3-vel és láthatjuk, hogy tényleg teljesen olyan mint egy ember. Sajnos hamar meg is hibásodik, emiatt kellett megtalálnia a csapatnak Jo Ji-Ah-t, a robot modelljét. A lányt kérik meg, hogy helyettesítse  AG3-t, amíg meg tudják javítani. Ez nem volt meglepő, hiszen a címből már sejthettük, hogy valami ilyesmiről lesz szó.

A lány végül beleegyezik  szerepbe, mert a bátyának tartozik és el is kezdődött, amire vártunk. Féltem, hogy a srác hamar rájön, hogy valami nincs rendben, de még csak meg sem fordult a fejében, hogy egy emberrel van dolga. Először azt gondoltam, "ne már... ezt nem hiheti el...", de aztán végig gondolva, lehet én sem jöttem volna rá, hisz az elején látta a robot belsejét, tudta, hogy nagyon emberi és nem feltételezte, hogy van valaki, aki éppen így néz ki.

A történet első felében rengeteget nevettünk, nagyon aranyos volt, és irtó vicces dolgok történtek. A szerelmük lassan alakult ki, ami nekem teljesen rendben volt, mert általában a valóságban sem megy olyan gyorsan. Hihetetlenül cuki volt, ahogy Min-Kyu óvta AG3 aksiját, adott neki egy saját szobát és ahogy mindig hiányolta. Szerencsére mindezzel együtt sem lett csöpögős a történet és olvadoztunk is tőle rendesen.

Kicsit később a régi szerelmek is előkerülnek. Min-Kyunak az első lány, akit szeretett, és akivel most lehetősége van összeházasodni, aminek először ő maga is örül, de amint tisztába kerül az érzéseivel, rájön, hogy ez nem lenne működőképes, ráadásul a lány is másvalakibe szerelmes, így ez könnyen megoldódik. Ji-Ah-val viszont kicsit bonyolultabb a helyzet. Hong Baek-Kyun (a tudós csapat vezetője és a lány volt barátja) még mindig szerelmes belé és nehezen érti meg, hogy már esélye sincs újra kezdeni vele. Emellett a csapatban van egy társa, aki reménytelenül szerelmes belé.
Engem nagyon idegesített Baek-Kyun, és nagyon féltem, hogy valamit el fog rontani, de szerencsére ő is észhez tért és észrevette azt, aki törődik vele.

Min-Kyu betegsége teljesen reális, főleg miután megtudtuk az okát is, hogy miért alakult ki. Reméltem végig, hogy meggyógyul, és amikor ez bekövetkezett, vele tudtam örülni. A doktorral viszont nem tudtam egyetérteni. Nem nem tudtam felfogni, miért kell ennyire egy kalap alá venni egy teljesen másik beteg történetét az övével. Hiszen a másik férfi esetében szemmel láthatóan csak takarón át tudtak érintkezni az ápolójával, ráadásul teljesen más volt a szándéka a nőnek, mint Ji-Ah-nak. Persze megértem, hogy félt, hogy nem elég erős Min-Kyu, hogy elfogadja az igazságot, de szerintem sokkal könnyebben emészthető akkor, ha önként elmondja neki a csapat, a doki és Ji-Ah, hogy mi történt, mint ha annyi hazugság után, maga jön rá.

Min-Kyu szüleinek meggyilkolása is rendesen ki volt fejtve, de nem ezen volt a hangsúly és nem is merültek el benne nagyon, aminek örültem. A gyerekkori 3 barát is kibékült, ha mondhatjuk így, és remélhetőleg tényleg másképp vezetik tovább a céget.

Akik még szerintem nagyon szeretnivalóak voltak benne, azok a felbérelt "robotrablók". Az elején még azt hittem, hogy komoly fenyegetést jelentenek, de a végére egészen megkedveltem őket, főleg, hogy AG3-t úgy védték az ellenségtől.
Egyetlen dolog ami nekem nem tetszett, hogy a szenvedős rész kicsit hosszú volt. Más sorozatokhoz képest nem az, de mégis annak tűnt, mert a doktor nem akarta elmondani, hogy a lány nem robot, amivel én nem értetem egyet.

Szereplőkről:

Kim Min-Kyu (Yoo Seung-Ho)
Magányos, magába fordult karakter, aki eleinte az emberekkel egy kicsit ellenséges. Az elején a gazdag örökös mivoltának tulajdonítottam a rossz természetét, de rövid időn belül be kellett látnom, hogy egészen másról van szó. A betegsége, mint már említettem, szerintem teljesen reális, viszont egy dolgot nem értettem. Azt mondták, azért alakult ki, mert senkiben nem tudott már megbízni, viszont a gondnok ott volt vele, aki már a szüleinek is dolgozott, és 15 évig mellette volt mindig, pedig biztos lett volna rá lehetősége, hogy elmenjen. Benne sem tudott megbízni? (Persze, a történet nem lett volna túl izgi, a betegség nélkül, de ez nekem furcsa).
Mint a My Strange Hero-ban, itt is rendkívül aranyos volt a színész, és egyszerűen nem lehetett nem megszeretni. A karaktert is kedvelhető volt, ahogy egyre jobban megnyílt a világra és látszott rajta, hogy nagyon vágyik valakire akit szerethet és aki viszont szereti. Kiderült, hogy nagyon gondoskodó is tud lenni, és hatalmas szíve van, csak ezt eddig nem volt kinek megmutatnia.

Jo Ji-Ah (Chae Soo-Bin)
Olyan lánynak ismerhettük meg, aki nem fél harcolni az álmaiért és fáradhatatlanul dolgozik értük. Több dolog miatt is nagyon megkedveltem a karaktert, egyrészt, mert nem kreált felesleges problémákat. Itt arra gondolok, hogy sok más történetben egy félreértés vagy csak egy kósza gondolat miatt képes a lány késleltetni azt, hogy összejöjjenek a fiúval, ami teljesen felesleges, a néző meg azt gondolja, hogy "ez nem lehet igaz".
Másrészt kiállt magáért. Amikor kellett, ott tudta hagyni Baek-Kyunt és folytatni a munkáját. Szerintem ez az egyik legjobb dolog benne. Sokan vannak olyan kapcsolatban, ahol elnyomják és nem értékelik semmire, mégis benne maradnak, mert talán ők sem hiszik el, hogy többet érdemelnének, mint amit kapnak.
Harmadrészt nem adta fel, akkor sem amikor mások már rég ott hagyták volna Min-Kyut, mert tudta, hogy szükségük van egymásra.
Ami AG3-t illeti, lehet, hogy senki nem hitte volna el a világon, hogy egy robot, persze Min-Kyut leszámítva, ennek ellenére szerintem nagyon jól sikerült a történet megvalósítása. Nehezebb lehetett ilyesmit eljátszani, mint egy átlagos szerepet, szóval minden elismerésem a színésznőnek.
Az igazi robot is nagyon aranyos volt. Engem érdekelt volna, hogyan szökött ki abból a dobozból a végén, de az indoka, hogy miért tette, szerintem lenyűgöző. Nem tudom, hogy egy hozzá hasonló gép valóban tudna-e ilyen döntést hozni, hogy szerinte melyik "emlék" a fontosabb, de ha nem is lenne erre képes, ez akkor is nagyon jól meg volt oldva.

Véleményem:

Nagyon megszerettem ezt a sorozatot is (annak ellenére, hogy a szenvedés benne nekem kicsit hosszú volt), és biztos, hogy egyszer újra nézem.
Történet: 8/10 Nem tűnik túl reálisnak, de egy könnyed történetnek tökéletes. Lehet rajta izgulni, nevetni és néha sírni is.
Karakterek: 8/10 Volt egy karakter, akit nagyon nagyon megutáltam, holott, szerintem nem ez volt a cél, de Baek-Kyunt egyszerűen nem tudtam megkedvelni és megérteni se nagyon. Ráadásul nem nagyon tudok elképzelni egy annyira hiszékeny embert se, mint Min-Kyu. Mindezek ellenére nagyon szerethetőek a szereplők, és együtt lehet velük érezni.
Színészek: 10/10  Szerintem nagyon el lettek találva, főleg a két főszereplő. Chae Soo-Bin a parókában, úgy néz ki mint egy porcelánbaba, ami egy robothoz kimondottan illik.
Zene: 9/10 Mindig illett a helyzethez és tovább fokozta a hangulatot.

Ha kedvet kaptatok a sorozathoz, meséljétek el, nektek hogy tetszett. Remélem, legalább annyira, mint nekem!😊