Tahereh Mafi: Ne érints sorozat

~Könyvértékelés~



Írta: Tahereh Mafi

Cím: Ne érints

Kiadó: GABO, Budapest 2015

Oldalak: 290

Műfaj: Romantikus, Sci-fi
"Meg vagyok átkozva.
Tehetségem van.
Szörnyeteg vagyok…
Emberfeletti vagyok.
Érintésem halálos.
Érintésem erő.
A fegyverük vagyok.
Nem hagyom magam.

Nem érinthetsz meg, súgom. Hazudok, de ezt nem mondom meg neki. Ő megérinthet, de ezt sosem fogom megmondani neki. Kérlek, érints meg, ezt akarom mondani neki.
Bizonyos dolgok megtörténnek, amikor az emberek megérintenek.
Furcsa dolgok.
Rossz dolgok.
Halálos dolgok.
Senki sem tudja, miért végzetes Juliette érintése, de a Regeneráció kormányának tervei vannak vele. És terveik között szerepel, hogy fegyverként használják a lányt.
De Juliette-nek is megvannak a maga tervei.
Soha életében nem volt szabad, ám végre felfedezi magában az erőt, hogy visszavágjon. És megtalálja a jövőt az egyetlen fiúval, akiről azt hitte, örökre elvesztette.
Tahereh Mafi delejes erejű első regényében egy emberfeletti erővel rendelkező lány egy hatalmi játszma közepén találja magát egy szánalmas világban, mely tele van vérpezsdítő szerelemmel, kábító gonoszsággal és a jövőt meghatározó választásokkal."

Történetről:


Az első könyvet nagyon megszerettem. Minden megvan benne, ami ahhoz kell, hogy azonnal olvasni akard a következő részét, és megismerhetjük ennek a világnak a legfontosabb részeit, de természetesen sok minden csak később derül ki.
Szép lassan bontakoznak ki a történések, és a főszereplőnket is lassan ismerhetjük meg. Az elején egy kicsit őrültnek tűnik, amit szerintem zseniálisan festett le az írónő. Éppen elég furcsa, ahhoz hogy érdekes legyen, és elgondolkozzunk rajta, mégis mik történhettek vele. A 3 főszereplővel egészen hamar találkozhattunk, és mindegyikről megtudhattunk bizonyos dolgokat, de korántsem a teljes múltjukat, mert a későbbi könyvekben egyre több apró részlet kiderül, ami miatt mi is teljesen átértékeljük as szereplőkről alkotott véleményünket.
Ami tényleg nagyon tetszett, hogy mindent megismerhettünk, és lassan, de biztosan mi is kialakíthattuk a világról alkotott képünket. Nem egy gyönyörű, boldog, világba pillanthatunk bele, ahol mindig minden csodás, hanem egy nagyon is valóságos, és igencsak szomorú jövőbe, ami remélhetőleg sosem fog eljönni.
Igazából szerintem ez a könyv tényleg csak a kezdet, amit ha elolvasol, akkor kedvet kaphatsz az összes többihez, és éppen csak kóstolót kapsz a világából.


Kedvenc idézeteim:



"Ma erre fog repülni egy  madár. Fehér lesz, fején aranycsíkokkal, mint valami korona. Repülni fog. Ma erre fog repülni egy  madár. Fehér lesz, fején aranycsíkokkal, mint valami korona. Repülni fog. Ma erre fog repülni..."

"Az ablakra pillantok, és azon gondolkodom, vajon látok-e valaha repülő madarat."

"- A nevetés az életből ered- mondom, és igyekszem közömbösnek tűnni. - Még sosem éltem ennyire."



Írta: Tahereh Mafi

Cím: Ne keress

Kiadó: GABO Budapest 2015

Oldalak: 371

Műfaj: Romantikus, Sci-fi

"AJKUNK ​ÖSSZEÉR és úgy érzem, mindjárt széthasadok. Úgy csókol, mintha elveszített és megtalált volna, mintha elsodródnék tőle, de ő soha nem lenne hajlandó elengedni engem.
Juliette elmenekült a Regenerációtól. Már nem vihetik véghez vele a tervüket, már nem használhatják fegyvernek. Most már szabadon szeretheti Adamet. Ám Juliette sosem szabadul meg attól, hogy érintése halálos. És Warnertől sem szabadult meg, aki ádázul keresi őt. Juliette-et a múltja kísérti, a jövőjétől pedig retteg; tudja, hogy olyan döntéseket kell hoznia, amelyek megváltoztatják az egész életét. Olyan döntéseket, amelyekkel választania kell a szíve, és Adam élete között.
„Rémisztő és egyedi ennek a könyvnek a világa; karaktereiben izzik a szenvedély. Tahereh Mafi bátor, újszerű stílusában nyers érzelmek sziporkáznak. Borzongatóan izgalmas, nagyon jól megírt történet az önmegismerésről és a tiltott szerelemről. A sorozat kötelező olvasmány a rossz világok témájú ifjúsági irodalom kedvelőinek… illetve az irodalomkedvelőknek általában.”


Történetről:



Nagyon lassan értem a végére, mert az elején nagyon nem tetszett. Volt egy pont, ahol ismét félbe akartam hagyni, de mondták, hogy a harmadik lesz a legjobb, ne hagyjam abba. Amint átlendültem ezen a ponton nagyon izgalmas lett. Hirtelen minden felgyorsult, és annyi minden történt, hogy le se tudtam tenni. 
Míg az első résznél végig az az érzésem volt, hogy csak egy bevezető, valami sokkal nagyobb történetbe, addig ennél szó sem volt ilyesmiről. Az előkészületek megvoltak, és lassan megismerhetjük a Regeneráció ellenfeleit, és emellett a szerelmi történet is folytatódik. 
A könyv során nekem az egyik kedvenc szereplőm Kenji lett, aki ebben a szomorú, terhes világban is mindig megtalálja, hogyan kell oldani a hangulatot, és nélküle nem lett volna ilyen szórakoztató a történet. Mindig vártam, mikor jelenik meg, mert finoman szólva sem volt felhőtlen az életük a szereplőinknek. Viszont eddig Juliette-tel nem nagyon értettem egyet. Nem tudom, én ilyen helyzetben hogyan reagáltam volna, de valahogy nem tudtam megérteni a furcsa gondolatait. Ha mindenki más képes az erejét kikapcsolni, ő miért nem gondolt arra, hogy esetleg neki is sikerülhet ez? 
De ettől függetlenül rendkívül izgalmas lett a vége, és muszáj volt azonnal belekezdenem a 3. részbe.

Kedvenc idézeteim:

"A nap, a hold és a csillagok beleszóltak: "Vegyél vissza egy kicsit, légy kedves, mert túlragyogsz minket, így nehéz minket látni.", de én nem hallgattam rájuk, csak ragyogtam tovább."
"Csak azt tudom, hogy többé nem jelent biztonságot, ha valaki másra támaszkodom, ha folytonos megerősítésre van szükségem arról, hogy ki vagyok valójában és kivé válhatok.Szerethetem Adamet, de nem függhetek tőle, nem támaszkodhatok rá. Nem lehetek önmagam, ha folyton másoktól kérek támogatást, segítséget, hogy önmagam maradhassak."
"-Te... de te azt mondtad, hogy... a... a barátom akarsz lenni...
- Igen. Ezt mondtam. És így is van. A barátod akarok lenni. - Bólint és érzem, hogy enyhén megmozdul közöttünk a levegő. - Én akarok akarok lenni az a barátod, akibe beleszeretsz. Akit a karodba és az ágyadba fogadsz, és beengeded abba a világba, amit fogvatartott gondolataid alkotnak. Ilyen barát akarok lenni - mondja. - Aki emlékezetében őriz mindent, amit mondasz, azt is, hogy milyen volt az ajkad formája, amikor mondtad."



Írta: Tahereh Mafi

Cím: Ne félts

Kiadó: GABO Budapest 2015

Oldalak: 338

Műfaj: Romantikus, Sci-fi

Egy napon majd…
Egy napon majd szabad lehetek
Már semmi sem lesz olyan, mint volt.
Omega Pont sorsa ismeretlen. Mindenki, akit Juliette ismert, valószínűleg halott. A háborúnak talán már azelőtt vége lett, hogy igazán elkezdődött volna.
Juliette az egyetlen, aki a Regeneráció útjában áll. Tudja, ha ő életben marad, a Regeneráció nem élhet.
Ám ahhoz, hogy legyőzze a Regenerációt és a férfit, aki kis híján megölte őt, Juliette-nek segítségre van szüksége valakitől, akiről sosem gondolta, hogy megbízhat benne. Warnertől. És miközben a közös ellenség legyőzésén munkálkodnak, Juliette rájön, hogy minden, amit tudni vélt – Warnerről, a saját képességeiről, sőt Adamről is –, téves volt.


Történetről:



Ezt még hosszabb ideig olvastam, mint az előző részt, mert valahogy nem igazán nyerte el a tetszésemet. Kicsit úgy érzem, nem történt benne olyan sok dolog, mint amire számítottam, viszont voltak benne meglepetések (amelyek miatt nekem inkább a nem tetszett kategóriába csúszott át ez a könyv). 
A szerelmi háromszög kicsit átalakult, viszont ez problémákhoz vezetett természetesen. A főszereplőnk rendkívüli módon megváltozik, jóformán rá sem lehet ismerni. Rengeteg új dolgot tudhatunk meg Juliette képességéről, és nagyon sokat fejleszti, ami természetesen nem két perc alatt történik. 
A történet során Warner szimpatikusabb is lett, meg nem is. Sokszor nem értettem, mit miért tesz, ráadásul egy olyan hirtelen fordulat történt, hogy ez elég elképzelhetetlen a számomra. 
Összességében ez a könyv sem volt rossz, de nekem nem igazán tetszett, és többször  félbe szerettem volna hagyni, viszont ebben is voltak jelenetek, amelyeket nagyon szerettem, és Kenji itt is feldobta a hangulatot, amikor csak lehetett.


Kedvenc idézetek:



"A sötétség elhiteti velünk, hogy megtartja a titkainkat. Elfelejtjük, hogy a feketeség nem takaró, elfelejtjük, hogy hamarosan felkel a nap. De legalábbis ebben a pillanatban elég bátornak érezzük magunkat ahhoz, hogy kimondjunk olyan dolgokat, amelyeket napvilágnál sosem mondanánk."

"Ebben a világban három állapot van: vagy élsz, vagy meg fogsz halni vagy már halott vagy."

"Megáll.
 Megáll az idő.
 Megáll a világ."

"Hallod a szívem? - akarom kérdezni tőle.
 Azt akarom, hogy írj listát mindenről, amit szeretsz... és rajta akarok lenni."

Összegezve:

Elgondolkodtató történet és szeretni is lehet, bár nekem nem lett a kedvencem. Több kérdés is felmerült bennem, amire nem találtam választ (de lehet, csak én nem vettem észre...).

Vigyázat, spoiler-t tartalmaz!

Juliette miért nem gondolt már az elején arra, hogy ő is ki tudná kapcsolni az erejét? Mindenki meg tudta ezt tenni, szóval ez kellett volna, hogy először eszébe jusson.
Kenji mikor lett Juliette legjobb barátja? Sok időt töltöttek együtt, de az elejéén, inkább úgy tűnt, hogy Kenji Adam legjobb barátja, (bár lehet ezt én értettem félre) és egyszer csak Juliette beszél úgy róla...
Hogy lehet, hogy Warner ilyen hirtelen megváltozott? Sokszor mondja, hogy ő mindig is ilyen volt, de ez azért nem egészen így van vagy pedig rendkívül jó színész.

Spoiler vége.

Úgy érzem ez a három könyv egy sokkal nagyobb háborúnak csak a kezdete és épphogy csak bepillantást kaphattunk a világukba, illetve megismerhettük az ellenfeleket és a képességeiket a főszereplőinknek.
Annak ellenére, hogy nem annyira tetszett, nagyon kíváncsi lettem a 4. részre, szóval azt is hamarosan el fogom olvasni.

Szereplők:


Juliette: A legtöbbször tényleg nem értettem ezt a lányt. Rengeteget változott a 3 kötet alatt, de így sem kedveltem meg annyira. Sok elgondolkodtató dolgot mondott, aminél egy kicsit megálltam, ugyanakkor nem értettem, hogy ő maga miért nem áll meg és gondolja végig rendesen a lehetőségeit?
Egy bezárkózott, mindentől is félő lányból egy magabiztos, harcolni vágyó karakter lett, aki el is kezdte a tervei megvalósítását.

Adam: Szinte végig ő volt a legszerethetőbb karakter, bár őszintén szólva nem neki drukkoltam (szerintem neki egészen más lány kell, akivel boldog lehet). Viszont nem sokat fejlődött, és a 3. részben egyáltalán nem értettem. Rendben van, hogy ennyire megbántották, viszont ilyen dühkitörésre egyáltalán nem számítottam tőle. Végeredményben egy szerethető karakter, bár én egy idő után már inkább idegesítőnek találtam.

Warner: Minden tette ellenére ő volt számomra a szimpatikusabb már a legelejétől kezdve. Neki is megvoltak a maga furcsaságai, de ő sose állította magáról, hogy jobb lenne, mint aki, és a történet előre haladtával megismerhetjük egy másik oldalát is, amelyet mindenki elől elrejt. Ő is csinált olyan dolgokat, amelyek nagyon idegesítőek voltak és nem értettem miért, de emellett nagyon romantikus is tudott lenni, és megmutatta, hogy minden ellenére neki is érző szíve van.

Kenji: Ő volt, aki az egészet feldobta a vicceivel. Ha ő nem lett volna, akkor egészen más hangulata lett volna a könyvnek, és szükség is van egy kis könnyedségre egy ilyen világban. Sajnáltam, hogy neki nem jött össze a hőn áhított szerelem (még ha el is viccelte, valószínűleg tényleg vágyott rá), de remélem a folytatásban ő is megtalálja azt, akit keres.

Véleményem:

Annak ellenére, hogy nem nőtt a szívemhez, a folytatásra kíváncsi vagyok.
Borító: 10/10 Nagyon tetszett már első pillantásra is, és a történet során értelmet is nyer, miért ez van a borítóján.
Cím: 9/10 tökéletesen illik rá mindegyiknek a címe.
Szereplők: 8/10 Van akit tényleg nagyon megszerettem, viszont Juliette-t nem igazán tudtam (pedig gondolom őt is meg kellett volna), illetve a 3 főszereplő sokszor eléggé idegesített.
Értékelés: 7/10 Nem lett a kedvenc könyvem, viszont azt elérte, hogy a folytatásra kíváncsi legyek, és legalább egyszer érdemes elolvasni.
Ajánlom: Azoknak, akik kíváncsiak egy nem hétköznapi szerelmi történetre, illetve szeretnek meglepődni. Tényleg elég kiszámíthatatlan ez a történet, de pont emiatt más, mint a többi.

Remélem nektek jobban fog tetszeni, mint nekem, és ha igen, meséljétek el, hogy mit gondoltok róla!😊

3 könyv, ami többet rejt, mint egy egyszerű szerelmes történet

~Könyvajánló~


3 olyan könyvet mutatok be nektek, amelyeket nagyon szeretek, és mélyebb mondanivalójuk is van. Mind a három romantikus, de emellett sok probléma jelentős szerepet kap, amelyekkel nem minden nap lehet találkozni, ugyanakkor tanulhatunk belőlük.

Katja Milay: Nyugalom tengere


"A két és fél évvel ezelőtti, kimondhatatlan tragédia óta Nastya Kashnikov csupán az árnyéka régi önmagának. Másik városba költözik, elhatározva, hogy titokban tartja sötét múltját, és senkit sem enged közel magához. Terve azonban kudarcot vall, amikor azon kapja magát, hogy megmagyarázhatatlanul vonzza az egyetlen személy, aki ugyanolyan elszigetelt, mint ő maga: Josh Bennett.
Josh története nem titok. Minden szerettét elveszítette, így tizenhét éves korára senkije sem maradt. Akinek a neve egyet jelent a halállal, azt mindenki igyekszik elkerülni. Nastya kivételével, akit nem riaszt el a fiú, sőt, előbb-utóbb élete minden területére bebocsátást nyer. Ám miközben a kettőjük közti tagadhatatlan vonzalom egyre erősödik, Joshban felmerül a kérdés, vajon megtudja-e valaha is Nastya titkát – és hogy egyáltalán meg akarja-e tudni.
A Nyugalom tengere gazdag, erőteljes és zseniálisan kidolgozott történet egy magányos fiúról, egy érzelmileg sérülékeny lányról és arról a csodáról, ha kapunk még egy esélyt."
Az egyik kedvenc könyvem lett, és mindenkinek ajánlom, mert nagyon sok mondanivalója van, nem egy egyszerű szerelmi történet.
A főszereplő lány, Nastya múltjáról nem sokat tudunk. Az egész könyv során, csak apró részletek derülnek ki a számunkra, és ugyanolyan lassan tehetjük helyükre a kirakós darabkáit, mint Josh. Zseniális, ahogy az írónő apránként tárja fel a tragikus események részleteit, és mindig van benne valami meglepő, ami miatt nehezen lehet letenni a könyvet. 
Olvasás során rengeteg érzést keltett bennem, és nagyon megérintett a történet (bőven volt részem sírásban közben). Végeredményben szomorú is, meg nem is, de mindenképpen egy maradandó élményt ad ez a könyv, és ez szerintem komolyabb dolgokat is felölel, amelyekkel találkozhatunk a saját életünkben is. Ha valami mélyebb jelentésű könyvre vágysz, akkor ezt egyszer érdemes elolvasni, de zsebkendőt tarts magad mellett, ha belevágsz.


Justina Chen Haedley: North of Beautiful




"Magas, szőke, és tökéletes az alakja. De aki jobban szemügyre veszi az arcát, az már csak arra figyel, hogy valami nincs rendben vele. Terra titokban azt tervezi, hogy elköltözik a nyomasztó, észak-nyugati kisvárosból a keleti partra, és ott tanul tovább, de zsarnoki apja ezt nem támogatja. Ám egy váratlan ütközés az útjába sodorja Jacobot, a jóképű, de furcsa goth fiút, akinek hatására megváltoznak magáról és az életről alkotott elképzelései. A gondosan eltervezett jövő képének megszűnése után, vajon megtalálja-e Terra a saját útját?
A díjnyertes írónő, Justina Chen Headley fordulatos, művészien megírt és tanulságos regényt alkotott egy széthulló családról, szerelemről, utazásról, és arról, mi is a szépség valójában."





2013-ban olvastam a könyvet, szóval nem ma volt, de arra tisztán emlékszem, hogy nagyon-nagyon tetszett. Egy lányról szól, akinek nagyon csinos, és látszólag mindene megvan. Az apja elnyomja az egész családot, és ezzel sikerült elüldöznie Terra testvéreit. És amit nem lehet nem észrevenni, az a tűzfolt az arcán, amelyet mindig lealapoz, persze ez nem tesz neki jót. Végül Terra elmegy egy lézeres kezelésre, amivel állítólag eltűnik ez a folt, és hazafelé menet autóbaleset éri őt, az édesanyjával együtt. Így ismerkedik meg Jacobbal, a nyúlszájú kínai fiúval és családjával. A fiúval egyre többet vannak együtt, és a lány kezd hinni a fiú szavaiban, mely szerint ő így is gyönyörű. A könyvben még a geocaching-el is megismerkedhetünk, aminek  szintén nagy szerepe van a könyvben.
Szerintem mindenkinek adhat valami újat ez a könyv, szóval bárkinek ajánlani tudom.


Jessica Park: Flat-Out Love


"A srác magas volt, legalább száznyolcvan centi, szőkésbarna haja a szemébe lógott. Pólóján az a felirat állt: Nietzsche a haverom.
Íme, Matt. Julie Seagle kedveli őt. Nagyon is. De ott van még Finn. Akibe Julie teljesen belezúgott.
Bonyolult? Kínos? De még mennyire.
Julie nemrég költözött Bostonba, hogy megkezdje egyetemi tanulmányait: mégis honnan tudhatta volna, hogy édesanyja régi jó barátnőjének családjánál fog kikötni? Csak ideiglenesen akart megszállni náluk. Arról szó sem volt, hogy fontossá válik a Watkins család számára, vagy hogy beleszeret az egyik fivérbe. Pláne nem abba, amelyikkel még egyszer sem találkozott személyesen. De hát számít ez? Finn megérti őt, jobban, mint valaha bárki. Ők ketten egy hullámhosszon vannak.
De a szerelem – és annak mindenféle csavaros, bonyolult változata – mindig tartogat meglepetéseket. És soha senki nem ússza meg sértetlenül."

Ezt a könyvet, a borítója miatt vettem kézbe. Annyira megfogott, hogy már csak emiatt is érdekelt (annak ellenére, hogy nem a borító alapján kellene megítélni egy könyvet...), és a fülszöveg láttán azonnal el is kezdtem. Igazából van két része ezen kívül, de nekem ez a kedvencem közülük, és ennek van szerintem a legtöbb mondandója.
Van egy teljesen átlagos lány, Julie. Egy kínos szituáció miatt édesanyja egyik barátnőjéhez és családjához kell költöznie, ahol megismerkedhetett egy nagyon furcsa családdal. Senki sem beszél a múltról, és mindenki úgy tesz, mintha minden a legnagyobb rendbe lenne. Természetesen szép lassan kiderülnek a dolgok, de itt is sokáig nem tudtam rájönni, hogy mi történt, akárcsak a Nyugalom tengerében. Itt is látni lehetett, hogy az emberek hogyan dolgoznak fel bizonyos dolgokat, amik akár velünk is megtörténhetnének. Emellett az ernyőejtőzés élményébe is belekóstolhatunk, amiről nem gondoltam volna, hogy ilyen jó is lehet.
Ezt is korosztálytól függetlenül bárkinek ajánlom, aki szeretne egy nem hétköznapi szerelmes történetet olvasni.

Remélem kedvet kaptatok valamelyikhez. Ha igen, akkor meséljétek el nektek hogy tetszett!😊

The Heirs

~Ismerető~


Cím: The Heirs

Ország: Korea

Műfaj: Romantikus

Részek: 20

Dátum: 2012

Ismertető:

Cha Eun Sang egy szegény lány, akinek édesanyja néma, nővére USA-ban él, hatalmas adósságuk van és több részmunkaidős állásban is dolgozik. Egy nap nővére bejelenti, hogy férjhez megy és emiatt édesanyja pénzt akar küldeni az esküvőre. Eun Sang maga akarja elvinni a pénzt a nővérének és meglátogatni őt. Amikor megtalálja a nővérét kiderül, hogy az eljegyzés csak hazugság volt, ezért ellopja a pénzt Eun Sangtól. A civakodást Kim Tan végignézi, aki aztán segít a  főszereplőnek. A fiú egy gazdag örökös, aki a bátyjának köszönhetően egyedül él Amerikában, aki száműzte őt otthonról. Kim Tan meghívja a házába Eun Sangot és több napot is együtt töltenek, ami idő alatt Kim Tannak megtetszik a lány. Végül 3 év távollét után a fiú is úgy dönt, hogy hazatér Koreába, természetesen ebben nagy szerepe van Eun Sangnak.

Történetről:


Nem sok jót olvastam erről a sorozatról, de nekem az egyik kedvencem, annak ellenére, hogy szerintem is van benne sok idegesítő dolog.
Már harmadjára néztem végig, de most is ugyanúgy izgultam, mint első alkalommal.
Először egyik barátnőm ajánlása, és a nagy kedvencem, Lee Min Ho miatt kezdtem bele. Most a húgommal néztük meg ketten, és elég sok hibájára rávilágított a sorozatnak, de végül ő is megkedvelte.
Az egész történet rettentő elcsépelt, ez tény, viszont így is voltak olyan részek, amik imádnivalóak lettek (ez főleg Lee Min Ho és Kim Woo Bin érdeme).
Az eleje nagyon lassan indul be. Szerintem az Amerikában töltött időt nagyon elhúzták, 2 részben letudhatták volna, ahelyett, hogy 6-ot erre áldoznak. Eközben megismerhettük a szereplőket, akikből volt jó néhány. Nekem fel se tűnt (mivel láttam már, tisztába voltam vele ki kicsoda), de sokszor csak jött egy teljesen új szereplő, akit hirtelen az ember nem is tud hova tenni. A húgomnak nekem kellett magyaráznom ki kicsoda, és ez a jelenet most miért fontos, stb. (Nem is tudom, hogy elsőre én, hogy értettem meg...)
A két főhős már szinte a legelején egymásba habarodik (bár inkább Kim Tan szeret bele a lányba), ami kicsit irreális. Az egy dolog, hogy valakit elsőre megkedvelsz, de hogy 3 nap alatt annyira megszereted, hogy az életedet adnád érte, finoman szólva is túlzás. Ehhez a szerelemhez csatlakozott egy harmadik fél Choi Young Do, aki szintén rettentő gazdag örökös és egyben rossz fiú is. (Ha már itt tartunk, Kim Tant sem sorolnám a tipikus jó fiú kategóriába.) A szerelmi háromszög vele együtt már készen is van, és ez jó sokáig el is tart. Az igazat megvallva nem értem, hogy két ennyire aranyos srác, hogy szerethet bele egy ilyen semmilyen lányba, aki sose mosolyog, és mindig csak generálja a problémákat a meglévőek mellé. Ráadásul nem volt semmi kémia a lány és Kim Tan között. A cuki jelenetek, ahogy nevükben is benne van, aranyosak voltak, de lehetett érezni, hogy nem túl mély a dolog, és a csók jelenetek pedig nagyon bizarra sikerültek.
Kim Tan családi helyzete elég bonyolult. Az apjának volt egy felesége, akitől lett egy fia, Kim Won, de az édesanyja meghalt. Ezután lett egy második felesége, aki az Empire gimnázium igazgatója. Végül megcsalta a második feleségét a titkárnőjével, akitől született még egy fia, Kim Tan. Mondhatjuk, hogy ennek a férfinek a szerelmi élete, nem éppen egyszerű. Ezek után, még ő akart beleszólni a fiai szerelmi életébe. Természetesen minden erejével küzd, hogy mindkét gyereke boldogtalan házasságot kössön, de végül Kim Tan meghiúsítja a tervét. (Az apját annyira megutáltam, hogy erre még nem volt példa egy sorozatban sem, még sose láttam ilyen idegesítő alakot...) Addig-addig húzták ezt a szenvedős részét az egésznek, hogy már élvezhetetlenné vált. Ráadásul belepillanthattunk rengeteg szereplő melléktörténetébe, de éppen csak annyira, hogy felkeltse az érdeklődésünket, majd nézhettük tovább a szenvedést az apja miatt.
Kim Tan és Choi Young Do barátsága (ha nevezhetjük így) az egyik legjobb dolog volt az egészben. Persze az ő múltjuk se volt annyira kidolgozva, de ez még az elmegy kategória volt. Annak ellenére, hogy utálták egymást, folyton verekedtek és veszekedtek, mindig segítettek egymásnak, ha arról volt szó és valójában végig barátok voltak a maguk furcsa módján.
Kim Wont viszont egyszerűen nem tudtam megérteni. Nem derült ki, hogy pontosan miért is utálta az öccsét, azon kívül, hogy az volt a paranoiája, hogy Tan el akarja tőle venni a céget. A sorozat végére nagy nehezen észhez tért, és már kezdett báty módjára viselkedni, ami nagyon fura volt, de szerethetőbbé tette.
Volt néhány jelenet, amit annyira tetszett, hogy a sok szenvedés ellenére megszeretem a sorozatot.
Az iskolai táborozás volt az egészben a kedvencem. Végre látszik, hogy a lány is kedveli Tant, és Young Do is rájön az érzéseire. Az egész hangulata tetszett ennek a résznek, és talán ez volt az egyetlen jelenet  amelyikben nem bőgtek egyfolytában.
A másik nagy kedvencem az Tan és Young Do egyik verekedős jelenete a sok közül. Az a rúgás, amivel Tan megkezdi a verekedést, egyszerűen zseniális. (Lee Min Ho amúgy is sokszor rúgással kezdi az egészet, de ez nagyon jól sikerült.)
És ami az egészben tényleg a legjobb volt, az Kim Tan szökése. Ekkor látszott igazán, hogy Young Do a barátja. Rendkívül viccesre sikerült, és komolyan ez feldobta kicsit az egészet.
Két, a történeten átívelő dolog nagyon tetszett. Az egyik az álomfogó szerepe, mindig megjelent valamilyen módon, ami olyan megnyugtató volt, mint egy biztos pont az életedben. A másik, a párhuzam Young Do és Tan édesanyja menekülése között. Mintha megismétlődött volna minden, csak éppen fordítva. Ez is azt bizonyította, hogy a két fiú mindig számíthat egymásra.

Szereplőkről:


Cha Eun Sang (Park Shin Hye)
Több sorozatban is láttam már a színésznőt, többek közt a You are Beautiful-ban, Pinocchio-ban és a Heartsrings-ben.
Ezúttal egy nehéz sorsú lányt alakít, akinek az anyja néma, a nővére kifosztotta és óriási adósságuk van. Szerethető karakter is lehetett volna, de inkább idegesítő és ellenszenves lett. Sose mosolygott, rengeteget sírt és nagyon sok érthetetlen dolgokat tett. Olyan érzésem volt végig, hogy ő nem is szereti Tant. Bármit kért tőle a fiú, direkt mást csinált, ráadásul nem értettem, hogy miért nem mondja el Tannak, hogy mit művel az apja. Ezzel csak bántotta szegény srácot, aki természetesen kiborult és nem mellesleg az egész szenvedést elnyújtotta. Csodálkoztam, hogy a végére egészen normális lett, de így sem tudtam megbarátkozni a karakterével. Olyan tipikus "merj kicsi lenni" szereplő volt, aki szerintem tényleg nem érdemelte meg Tant (de nem amiatt, ahonnan jött, hanem a viselkedése miatt).
Voltak neki is jó jelenetei, de ezek sajnos nem ellensúlyozták kellőképpen a szerencsétlenkedését.

Kim Tan (Lee Min Ho)
Abszolút a kedvencem. A színészt először a Boys Over Flowers-ben láttam, és nagyon megszerettem. Nagyon viccesen tudja előadni ezt az elkényeztetett örököst. Később, a City Hunter-ben láttam megint, és még jobban megszerettem. Miatta kezdtem bele a sorozatba, és nekem itt sem okozott csalódást.
A karaktere egy törvénytelen gyerek, akit a bátyja utál, és száműzte Amerikába. Annak ellenére, hogy az apja és bátyja milyen mostohán bántak vele, 18 évig rendíthetetlenül szerette őket. Természetesen végül mindketten elérik , hogy ellenük forduljon, és a szerelméért minden tőle telhetőt megtesz (ami a lányról nem mondható el). Imádni való karakter, aki szerintem nem az az alapértelemben vett jó fiú, mint amilyennek elsőre tűnhet. Amíg Amerikában volt megkomolyodott, és mélyebb gondolatai is lettek, de a verekedős énje mit sem változott, emiatt nem lett nagyon nyálas sem. Nem mondom, hogy a legkidolgozottabb szerep, de Min Ho mindent megtett, hogy szeretni lehessen, és azok az arcok, amiket néha vágott, mindent vittek.
Egy dolgot nem értettem vele kapcsolatban: miért neki kell szégyellnie magát, hogy törvénytelen gyerek? Hát nem ő az, aki a legkevésbé tehet róla? Inkább az apjának és az anyjának kellene szégyenkezniük, nem neki, hiszen nem ő akarta ezt így.
Ami katasztrófa volt, az az öltözködése. Nem értem, hogy adhattak rá olyan holmikat, egyszerűen nevetséges volt. A legtalálóbb, amit a húgom mondott rá, hogy úgy nézett ki, mintha egy csimpánz válogatta volna a ruháit (bár lehet egy csimpánz ízlésesebben öltöztette volna.)

Choi Young Do (Kim Woo Bin)
Sose láttam más sorozatban a színészt, de ebben nagyon megszerettem. Tökéletesen illett rá ez a pimasz, rossz fiús szerep és ki is hozta belőle a lehető legtöbbet. Ő változott meg leginkább a történet során, és olyanná vált, hogy kíváncsi lennék, hogyan találja meg a párját.
Az ő karaktere volt az egész sorozatban, aki mindig fel tudta vidítani a helyzetet a sok viccelődésével. Nagyon ellentmondásos, sokszor nem is lehetett megérteni, mit miért tesz, de vele legalább volt a sorozatban olyan szereplő, aki nem csak a nehézségein gyötrődött.
Ami nagyon tetszett, hogy nyíltan elmondta az apjának, hogy a szerelmi életébe nincs beleszólása, amiben teljesen igaza is van. (Persze van olyan helyzet, amikor hasznos, ha tanácsot adnak, de Tan példájából kiindulva jobb is, hogy ezt tisztázta.)
Kim Tan mellett ő volt a másik szereplő, aki miatt nagyon megszerettem ezt a sorozatot és remélem, még találkozom a színésszel más sorozatában is.

Véleményem:


Még nagyon sok mindent tudnék írni róla, de így is épp elég hosszúra sikerült. Az egyik kedvencem lett ez a sorozat, szóval akit a klisék és a sok sírás nem tántorít el, annak tudom ajánlani. Mondjuk ha szívfájdalmas időszakban szeretnél nézni valamit, akkor nem ezt ajánlanám elsőként.
Történet: 7/10 Rengeteg az elcsépelt jelent, viszont így is élvezhető volt. Amit én sajnáltam, hogy a mellékszereplők történeteit csak tessék-lássék módon oldották meg, így a legtöbbjükről nem igazán derült ki, hogy mi lett velük a végén.
Karakterek: 8/10 A három főszereplő közül Kim Tan és Choi Young Do karakterét nagyon megszerettem, Cha Eun Sang-ot már nem annyira. A mellékszereplőknek a személyisége egész jól ki lett dolgozva, ennek ellenére elég felszínesnek éreztem őket, mintha mélyebben valahogy mégis üresek maradtak volna, mivel nem tudtuk őket jobban megismerni (pedig én kíváncsi lettem volna rájuk).
Színészek: 9/10 Szerintem nagyon jól sikerült, legtöbbet kihozniuk a szerepekből, bár nekem Park Shin Hye nem annyira tetszett ebben a sírós szerepben, más sorozataiban jobb volt.
Zene: 6/10 Volt néhány, ami nagyon illett a sorozathoz, és már vártam, hogy mi lesz, viszont némelyik rettentő idegesítő volt.

Ha ti is kedvet kaptatok a sorozathoz, meséljétek el nektek, hogy tetszett! Remélem nektek is inkább a "szeretem" listára kerül.😊

6 fantasy könyvsorozat nyári szünetre (vagy a karantén idejére)

~Könyvajánló~


Sokszor kerülök abba a helyzetbe, hogy nem tudom mit olvassak. Vagy amiatt, hogy rengeteg könyv van a listámon és nem is tudom hol kezdjem, vagy éppen magam sem tudom milyen történetet kezdenék el szívesen. Hoztam 6 könyvsorozatot, fantasy kategóriából, amiket olvastam (néhányat többször is), és ajánlani tudom. Van köztük ismertebb és kevésbé ismert, de mindegyik magával tud ragadni, és elég hosszúak, ahhoz, hogy egy időre ne kelljen az olvasni valón törni a fejünket.

1. Brandon Mull: Titokfölde


Ez a sorozat az egyik kedvencem lett. Vicces, izgalmas és mindig történik valami, ami elgondolkodtat. Tizenéveseknek íródott, viszont 20 éves fejjel ugyanúgy beleszerettem a világába, így ha valaki szereti a fantasyt, szerintem felnőttként is ugyanúgy élvezheti ezt a sorozatot. 
A történet egy testvérpárról szól, akik felfedeznek egy világot, amelyet meg is kell menteniük a gonosztól. Az első könyv önmagában is megállná a helyét, mert lezártnak érezhetjük, viszont ez csak egy kis ízelítő. A további négy kötet egyszerűen ámulatba ejtő. A második rész elején nekem kicsit unalmas volt, de amikor átlendültem rajta le se tudtam tenni. Rengeteg csavar és leleplezés van benne, ami humorral párosul. 
Szerelmi szál is megjelenik benne, de nem ezen van a hangsúly, így akik kimondottan romantikus fantasy könyvre vágynak, azoknak nem ezt ajánlanám elsősorban.
Az öt könyv összesen 2080 oldal, szóval el lehet lenni vele egy ideig.

2. Rick Riordan: Percy Jackson és az olimposziak; Az Olimposz hősei


Valójában ez két sorozat, viszont összefügg, ezért veszem most egynek. Szerintem a filmről sokan hallottak és talán a könyvről is, de aki nem olvasta, nem tudhatja miről marad le. 
Az alapja a görög mitológia, de a napjainkban játszódik. A mondák jelennek meg benne, ahogy régen a félistenek legyőzték a szörnyeket, úgy a könyvben is legyőzik. Rengeteg benne a vicces jelenet, mindig van valami sejtelmes jóslat, amin együtt gondolkodhatunk a szereplőkkel, és sose lehet unatkozni közben, mert nem nagyon van nyugtuk a főhősöknek. 
A szerelmi szálak itt sem a legjelentősebbek, de vannak nagyon aranyos jelenetek, és lehet szurkolni, hogy mindenki megtalálja a párját. 


3. J. K. Rowling: Harry Potter


A legtöbben ismerik a filmeket és a könyveket is. Ezt a könyvsorozatot kétszer kezdtem el, de csak másodjára fejeztem be teljesen. Nagyon megszerettem, bár ezt is csak 20 évesen olvastam végig. Ebben is talán pont az a jó, hogy kicsit gyereknek érezhetjük magunkat az olvasása közben, pedig Harrynek sokszor nem gyereknek való problémákkal kell megküzdenie. (Ha már itt tartunk, akkor a Titokfölde, és a Percy Jackson sorozatban szereplő gyerekeknek sem.) 
Harry varázsló, aki nem tudja magáról, hogy az. Édesanyja nővérének családjával él, amíg 11 évesen el nem megy a Roxfort varázsló- és boszorkányképző szakiskolába, ahol a tanévet tölti (sajnos nyárra hazamegy). Rengeteg kalandban van része, és életveszélyes helyzetekbe kerül. A film szerintem jól meg lett csinálva, viszont vannak fontos dolgok, amik kimaradtak belőle, szóval, ha bárkit jobban érdekel a varázslóvilág, akkor ez is lefoglalhatja egy ideig.


4. Sophie Jordan: Firelight


A sárkányok köztünk élnek. Legalábbis ebben a könyvben ez biztosan így van. Egy lányról és az ikertestvéréről szól, akik egy olyan rejtett közösségben élnek, ahol az emberek sárkánnyá tudnak változni. Sajnos közöttük sem képes erre mindenki, ahogy a főszereplő húga sem. 
Jacinda és a családja elmenekül az emberek világába, ahová nehezen illeszkedik be, és találkozik Will-lel, akitől távol kellene tartania magát. A fiú és a családja vadászik a sárkányokra, ennek ellenére Jacindával egyre közelebb kerülnek egymáshoz. 
Ebben a könyvben nagyobb hangsúlyt fektetett az írónő a szerelmi szerelmi szálakra és maguk a szereplők is felnőttebbek. Emellett megismerhetünk egy érdekes világot, és rengeteg meglepetésben lehet részünk.



5. Jennifer L. Armentrout: Luxen


Erről a sorozatról már írtam részletesebben is, ha érdekel itt megnézheted. 
Ebben a könyvben is a szerelmi szál van előtérben, de emellett megismerhetjük a luxeneket. Lényegében fénylények, akik más bolygóról érkeztek és beolvadtak az emberek közé. 
A főszereplő lány és édesanyja egy kisvárosba költözik, ahol rengeteg furcsaság van. A szomszédban lakik egy ikerpár, Dee és Daemon, akikkel hamar meg is ismerkedik. Dee-vel legjobb barátok lesznek, viszont Daemonnal nem jönnek ki túl jól. Egyre több furcsaság történik a történet előrehaladtával és egyre több nehézséggel is kell megküzdeniük. 
Aki nem olvasott még űrlényekről szóló könyvet, azoknak is tudom ajánlani, mert kicsit sem hasonlítanak a csápos, nyálkás szörnyekre, akikkel a filmekben találkozhatunk. Nagyon izgalmas, rengeteg fordulat van benne, és a szerelmi szál mellett a fantasy része is jelentős és élvezhető.

6. Stephanie Meyer: Twilight


Azt hiszem erről is hallott szinte mindenki, de aki csak a filmet látta, az nem tudhatja, hogy a könyv mennyire más. (Bella például nekem a könyvben sokkal szimpatikusabb, mint a filmben.)
Bella elköltözik édesapjához, Forksba. A kisváros mindig borús, állandóan esik az eső és rengeteg furcsa dolog történik. Bella megismerkedik az iskolában a titokzatos Edward Cullennel, akiért minden lány epedezik a suliban. Edward nagyon furcsa srác, és ez a lánynak is feltűnik. Elkezd kutatni (az internet már első keresésre kiadja a több ezer éves titkos iratokat), és rájön, hogy Edward vámpír. Természetesen ez nem állhat a szerelmük útjába, viszont egyre több ellenséggel találják szembe magukat.
A könyveket sokkal jobban szeretem, mint a filmet (bár azokat is többször láttam), mert sokkal több dolgot tudhatunk meg belőle, mint a feldolgozásából (ez a leginkább az utolsóra igaz szerintem).

Remélem kedvet kaptatok az olvasáshoz, és ti is élvezni fogjátok!😊

Elfújta a szél

~Könyv vs. film~


Rendező: Victor Fleming

Cím: Elfújta a szél

Főszereplők: Vivien Leigh (Scarlett), Clark Gable (Rhett), Leslie Howard (Ashley), Olivia de Havilland (Melanie)

Gyártó: Selynick International Pictures

Bemutató (USA): 1939 december 15.

Műfaj: Romantikus, Történelmi







Író: Margaret Mitchell

Cím: Elfújta a szél

Kiadó: Európa könyvkiadó, Budapest 1992

Oldalak: 1176

Műfaj: Romantikus, Történelmi, Klasszikus, Polgárháborús


Amikor elkezdtem olvasni a könyvet, elhatároztam, hogy a filmet is megnézem, amint befejeztem.
Az eddigi "film, ami miatt elolvastam a könyvet" bejegyzésektől eltérően, most csak össze szeretném hasonlítani a kettőt kiemelve a hasonlóságokat és a különbségeket.

A könyvről már bővebben meséltem, így itt most a filmmel kezdeném. Nem tudtam mire számíthatok egy 1939-es filmtől, de biztos nem arra, amit kaptam. Kellemeset csalódtam.
Első dolog, ami számomra meglepő volt, hogy a stáblista nem a film végén volt, ahogy manapság azt megszokhattuk, hanem az elején lefutott. A második dolog, hogy az effektek nem is voltak olyan rosszak, mint amire számítottam. Persze néhol, kicsit furcsa és nagyon szembetűnő volt, hogy nem valóságos, viszont manapság is vannak ilyenek, és szerintem lenyűgöző, hogy már akkoriban is meg tudtak valósítani ilyesmit.

A hasonlóságok, és különbségek spoilert is tartalmaznak!

Hasonlóságok:


A történetet nagyon jól összefoglalták, a fontosabb események mind benne voltak, az összefüggések megmaradtak, és összességében egy hosszú, de izgalmas filmet kaptunk.
Scarlett a gavallérjai körében
Néhány színész tökéletesen illett a szerepére, többek közt Vivien Leigh (Scarlett), Hattie McDaniel (Mammy), Olivia de Havilland (Melanie) és Thomas Mitchell (Gerald, Scarlett apja) is. Maguk a karakterek nem változtak semmit, ami külön jó pont, mert így nincs az az érzése a nézőnek, hogy egy teljesen másik történetet lát.
A ruhák is olyanok voltak, mint ahogy a könyvben le volt írva, például Scarlett zöld virágos ruhája, amit aznap hordott, amikor kitört a háború, vagy amit édesanyja zöld bársonyfüggönyeiből varrtak.
A legfontosabb jeleneteknél a szövegük is pont az volt, mint a könyvben, ami különösen tetszett, mert ezek a mondatok voltak a legemlékezetesebbek. Ráadásul volt néhány jelenet, amelyben megláthattuk Scarlett és Rhett érzéseit is, amelyeket másképp nem tudhattunk volna meg, mivel a könyvben inkább a gondolatok útján, mintsem beszélgetések közben ismerhettük meg ezeket.

Különbségek:

Rhett és Scarlett
A teljesség igénye nélkül kiemelnék néhányat, amelyek nagyon hiányoztak a filmből.
Scarlettnek az első 2 házasságából is született gyereke, ami a filmből úgy ahogy volt teljesen kimaradt. Lehet más nem hiányolja, de szerintem elég jelentős szerepük volt nekik is a könyvben.
Scarlett és Frank házassága a filmben nagyon rövid lett. Persze a könyvben sem volt túl hosszú, viszont a abban Scarlett igyekezett jó, kedves és szerető felesége lenni a férfinek (már amennyire sikerült), ez a filmből teljes mértékben kimaradt.
Scarlett a filmben és a könyvben is szerette Bonniet (míg a többi gyerekét nem nagyon), viszont a könyvben Scarlett próbálta nevelni, hogy ne legyen olyan elkényeztetett, de a filmben ez sem jelent meg.
Will, aki Tarán segített a nehéz időkben, és Suellen férje lett végül, egyáltalán nem jelent meg, amit kimondottan sajnáltam, mert a könyvben eléggé megszerettem. Emellett az sem derült ki, hogy Scarlett kisebbik húga, Carren végül egy zárdába ment, mert első szerelmét, aki a háborúban elhunyt, sose tudta elfelejteni.


Véleményem:

Történet: 8/10 Vannak különbségek a könyvhöz képest, viszont, ha valaki szereti a történetét, akkor ez tökéletes a felelevenítésére.
Karakterek: 9/10 Nem sokat változtattak a könyvhöz képest.
Színészek: 9/10 Pont így képzeltem el őket a könyvben is, és nagyon jól alakítottak.
Zene: 9/10 A jelenetekhez mindig passzolt.

Remélem ti is kedvet kaptatok a filmhez, meséljétek el, nektek hogy tetszett!😊